A tavaszt a békák is érzik: árkon-bokron, forgalmas utakon sietnek szaporodó helyeik felé. Az autóúton átjutni azonban csak töredéküknek sikerül: évente sok ezren végzik az aszfalton kivasalva. A szakemberek és az önkéntesek Farmoson harmadik éve segítik a békák célba jutását.

2007. március 7. reggeli negyed nyolc. A 311-es út Farmos előtti szakaszán a szántóföldben Osza Gyöngyi, a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Középiskola biológia tanára közeledik felénk három tanítványával (Bodor Krisztina, Török Márta (11.C) , Erdélyi Nóra (10.A)).

Az úttól 5-10 méterre felállított fóliakerítés 1,5 kilométerre lévő végéhez sétálnak. A mai reggel ugyanis a kerítés falu felőli széléről a tápiógyöngyei kisiskolások járőröznek a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetőrével, a kecskemétiek pedig a kerítés másik végétől, visszafelé haladnak majd.

A nemzeti park munkatársai és az önkéntes természetvédők a szokatlanul meleg tél miatt idén már február utolsó hétvégéjén felépítették a másfél kilométeres kerítést, amely mentén 78 vödörcsapdát is kihelyeztek. Harmadik éve mentik itt ily módon a békákat, elsősorban a barna ásóbékákat, de időnként más fajok is felbukkannak a vödrökben.

Egyébként ez volt a 3. alkalom, hogy ott voltunk. Részt vettünk a védőfólia felállításában is és volt már jobb napunk is, amikor 353 béka került a vödrökbe. A lányok folytatták a munkát, 16-án pénteken is részt vettek a mentésben.

(a National Geographic Online teljes cikke ITT olvasható)