Tisztán emlékszem 2014. január 31-ére, ugyanis ekkor indultunk el csapatban az Online Demokrácia Activity 2.0 elnevezésű, izgalmas, kreativitást igénylő, demokráciával foglalkozó versenyen. A versengés első három fordulója az online térben zajlott. Csapatunk, a Bence és a Demokrácia Angyalai (röviden csak BÉDA) néhány nappal korábban, 2014. január 29-én alakult meg. Hivatalosan ugyan csak egy mentortanárunk lehetett, de a Dvorcsák Fruzsina, Kovács Anita, Polyák Bernadett, Sipos Bence és Vida Nóra által alkotott csapatunkat két segítő és mentor, Jáger Erzsébet és Zórity Adrienn tanárnő is erősítette.

Anita, Böbe néni (Jáger Erzsébet) és én 2013-ban már egyszer végigjátszottuk a versenyt, akkor a 13. helyen végeztünk. A játékot és a feladatokat nagyon élveztük, de az eredménnyel elégedetlenek voltunk, szerettünk volna az elsők között végezni. Úgy döntöttünk, immáron annak tudatában, hogy mi vár ránk, újra jelentkezünk. Ehhez új társakat is találtunk.

A verseny első két fordulója január és február között zajlott. Erősen kezdtünk, mindkét alkalommal az első helyen zártuk. A sok munka közben szinte észrevétlenül váltunk igazi csapattá. Az online fordulók márciusban zárultak, ekkor már csak egy cél lebegett a szemünk előtt, hogy az első hat között végezzünk. Hat csapat jutott be ugyanis a facet to face döntőbe, amelyet a Barankovics Alapítvány július elején, Budapesten tartott. Az online fordulókat követően végül a második helyen végeztünk, így áprilisban a budapesti eredményhirdetésen egy-egy e-book olvasóval gazdagodtunk.

A táborra két hónapunk volt felkészülni, ezt az időt pedig igyekeztünk alaposan kihasználni. Mentortanáraink mellett az Új Nemzedék csapatának (külön köszönjük Varga Ildikónak) segítségét és szakértelmét is igénybe vettük a felkészüléshez.

A tábor háromnapos volt, de a nagyon kevés alvás és a rengeteg izgalom miatt szinte egy örökkévalóságnak tűnt. Ma már persze szívesen idézgetjük fel a tábori sztorikat! Akkor azonban dobogó szívvel vártuk az eredményhirdetést, mert attól tartottunk, hogy végül az utolsó pillanatban lecsúszunk az áhított második-harmadik helyről. Az első csapat ugyanis annyira elhúzott, hogy őket már szinte lehetetlen volt megelőzni. Amikor a kivetítőn megjelent a nevünk, talán egyikünk sem hitte el, hogy ezúttal nem volt hiába a sok erőfeszítés, mert odatettük! Kijutottunk Brüsszelbe!

Végül elérkezett a csapat jól megérdemelt jutalmának ideje. 2014. július 20-án gördült ki a busz a Déli Pályaudvar közeli parkolóból, és más csapatok és mentorok mellett mi is ott lehettünk rajta. Nem érdekelt bennünket még az sem, hogy 18 órán át kell zötykölődnünk a buszon, hogy most újra nem alszunk, csak mérhetetlenül boldogak és büszkék voltunk arra, hogy sikerült.

Három napot töltöttünk Európa fővárosában. Megnéztük Brüsszelt és Brugge városát, kikötőjét, megálltunk a tengerparton. Nem hagytuk ki a csokimúzeumot sem, és természetesen a demokrácia szellemében eljutottunk az Európai Parlamentbe is, ahol magyar képviselőkkel és dolgozókkal is találkoztunk. Sőt, a parlament menzáját is kipróbálhattuk.

A versenytől azonban jóval többet és értékesebbet kaptunk egy brüsszeli utazásnál. Csapattagokból, osztálytársakból barátokká váltunk. Böbe és Adri néni személyében két olyan tanárt ismertünk meg, akikre a mai napig, bármiben számíthatunk. A verseny során sokat változtunk, fejlődtünk, olyan készségekkel és tudással gazdagodtunk, amelyeket a továbbtanulásban és a "felnőtt" életben is kamatoztathatunk. Élményeinket, a jókedvvel, nevetéssel, közös munkával töltött perceinket, számtalan szelfinket, a rádióbeszélgetésünket, újságcikkünket emlékünkben őrizzük, azokat senki sem veheti el tőlünk.

Azóta iskolánk szinte minden újabb O:DA versenyre jelentkezik. Kívánom, hogy az újabb és újabb versenyekbe belevágó csapatok is sikeresen tegyék oda magukat, mert higgyék el nekem, megéri!

Dvorcsák Fruzsina
az Online Demokrácia Activity 2.0 országos verseny
3. helyezett csapatának tagja