Kezdőlap » Hírek

HEFOP 3.1.3.

2006-12-31 12:00:00
címke: rendezveny

Iskolánk 2006-ban sikeres pályázatával 17.950.000 Ft fejlesztési forrást nyert el a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programjának HEFOP/2005/3.1.3. „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” című pályázatán.

A 2006-ban indult program során mintegy 4,7 millió Ft-ot fordíthattunk eszközök, többek között laptopok, projektorok és digitális táblák vásárlására. Sor került az intézményvezetésből 2 fő és a tantestület további 7 tagjának továbbképzésére. A 9-10-11-12. osztályos tanulóink a közismereti óráik egy részén kompetenciaalapú oktatásban részesülnek

A kompetenciafejlesztés kiemelt területei: a szövegértés-szövegalkotás, a matematikai logika, az életpálya építés, szociális életvitel és környezet, az idegen nyelv, és az info-kommunikációs technológia.

A pályázat által nyújtott lehetőségek miért fontosak számunkra?

  • Az EU-integráció megköveteli a képzett munkaerőt, s ez hatást gyakorol az oktatásra
  • A 9. évfolyamosok bemeneti mérésének elemzése tükrözi a tanulóink körében fellépő leggyakoribb problémákat (motiválatlanság, nem hatékony tanulási módszerek, tanulási kudarc, pszichés és szomatikus panaszok), melyek a régi poroszos módszeretekkel, a zömében frontális osztálymunkára építve nem megoldhatók.
  • A törvényileg előírt közismereti középiskolai tananyag mellett diákjainknak komoly szakmai ismereteket is el kell sajátítani. A szakma rohamosan fejlődik. A tanulási folyamat diákjaink számára sem zárul le a tanulmányok befejeztével. Csak úgy lesznek képesek megállni a helyüket az életben, ha megtanítjuk őket tanulni, ha kialakítjuk, illetve fejlesztjük azokat a kompetenciákat, melyek segítik őket a megszerzett ismeretek alkalmazásában, ha felkészítjük őket az egész életen át tartó tanulásra.
  • Intézményünk feladata, hogy a központilag kifejlesztett programokat a helyi sajátosságokhoz és környezet igényeihez igazítsa. Tennivalónk továbbá, hogy más közoktatási intézményeket is hozzásegítsünk a program során létrehozott új tartalmak és módszerek megismeréséhez.
  • A velünk együttműködő általános iskolákat, felsőoktatási intézményeket, szülőket tájékoztatjuk arról, hogy miként vált be az új pedagógiai program. A kialakuló párbeszéd tapasztalatait felhasználjuk az elkövetkező tanévek oktató-nevelőmunkájának megtervezéséhez, színvonalasabbá tételéhez.

A projektet befejezve ismerkedjünk meg a különböző kompetencia területeken szerzett tapasztalatokkal:

Szövegértési, szövegalkotási kompetenciaterület: Kovács Dénesné

2007. áprilisától alkalmazom a kompetencia alapú képzés módszereit bizonyos tananyagok feldolgozásánál a magyarórákon. Készítettem néhány prezentációs anyagot az irodalomórákra, a tanulói tevékenységi formák közül kipróbáltam a páros munkát és a különböző kooperatív technikákat.

Dolgoztunk már így fel új anyagot tankönyvből, munkafüzetből, igen hatékonyak ezek a tevékenységi formák szövegértési és szövegalkotási feladatoknál.

Két 9. osztályban kezdtem el 2007. szeptemberében a programcsomaghoz tartozó munkatankönyvek témaköreit feldolgoztatni a diákokkal. Eddig a 9. évfolyamhoz tartozó nyolc modulból hárommal foglalkoztunk, illetve a három modul témaköreiből kiválasztva a megfelelő anyagrészeket, feladatokat beépítettem a hagyományos tananyagba. A tanév első óráin a beavatás fogalmával, változataival, mai megvalósulásával ismerkedtek meg a diákok a munkatankönyv érdekes és változatos feladatain keresztül. Közben felszínre kerültek az előzetes irodalmi és irodalomelméleti ismereteik is, valamint megismerkedhettek az előbb említett tevékenységi formákkal A Kulcs című Kosztolányi-novella elemzésével pedig én is képet kaphattam az általános iskolából hozott tudásukról, képességeikről.

A második modulból a homéroszi eposzokhoz kapcsolódó feladatokat oldották meg, a negyedik modul néhány feladata pedig nagyon jól felhasználható volt az Antigoné feldolgozásakor.

A változatosabb tevékenységi formák, a diavetítések és a munkafüzeti feladatok érdekesebbé, színesebbé tették ezeket az órákat. A tanulók aktívabban vettek részt a munkában. A későbbiekben is szándékozom alkalmazni ezeket a módszereket, bízva abban, hogy hatékonyabbá tehetem a magyar nyelv és irodalom oktatását.

Idegen nyelvi kompetenciaterület: Fodorné B. Horváth Judit

Az angol nyelv tanítása során a megküldött kész modulok mellett egyre inkább magam készítek feladatokat, amelyek pontosan illeszkednek az adott tanagyaghoz.

Óráimon az interaktív tábla kiválóan használható írott szöveg felismerésére, és szavak, vagy akár mondatok felolvasására. Nagyon hasznosnak tartom, hogy elmenthetem, amit a táblára felírtam, így egyrészt pontosan tudom, mit kérhetek számon, másrészt a lementett anyagot egy másik csoportban átdolgozhatom, szerkeszthetem, azaz jó alapul szolgálhat.

A kész digitális tananyagok hiánya nagyban megnehezíti a készülést: nagyon időigényes komplett óravázlatokat, vagy feladatsorokat összeállítani, ezért csak egy-egy részfeladatot oldunk meg a táblán, hogy az óra színesebbé, élvezetesebbé váljon. Az általunk használt tankönyvsorozathoz egyébként már kapható ún. ipack, ami azonban 98000 Ft-ba kerül és csak egy gépre telepíthető...

Bár korábban, a továbbképzések elvégzése előtt is alkalmaztam már a különböző kooperatív technikákat, tudatos használatukkal a kevésbé aktív diákjaim is „kénytelenek” bekapcsolódni a munkába, így mindenkit meg tudok mozgatni.

Diákjaim rendkívül kedvelik, hogy a 21. századi technikát bevonjuk a tanulási-tanítási folyamatba, és kiselőadásaikat digitális formában e-mailben megküldhetik nekem, amit én kijavítok, majd visszaküldök, és ők csak kivetítik a kész prezentációt diáktársaik számára.

A nyelvi csoportok tagjai szívesen készítenek közös projekteket is, amiben mindenki részt vállal, - egy-egy diát készít el - és így a végső bemutatóban a csoporttagok egyéni erőfeszítései árán létrejött munkák egy közös, nagy egészet tesznek ki.

Életpálya- építés kompetenciaterület: Vidéki Katalin

A pályaorientáció keretén belül a tanulók játékosan, életszerű szituációs feladatokban szembesülhetnek napjaink pályaválasztási problémáival, lehetőségeivel, a munkaerőpiac igényeivel. A csoportos feladatok igénylik a kooperációt, s ezáltal fejleszthető a tolerancia, empátia és a megfelelő kommunikáció, melyre szerintem nagyon nagy szükség van.

Az osztályfőnöki, és egészségtanórákon a csoportos feladatok megoldásánál, szövegek feldolgozásánál használom a kooperatív technikákat, melyeket a gyerekek nagyon szeretnek, s élvezik a közös munkát. Előny, hogy a gyerekek a csoportkártyák szerepei szerint tudják a feladatukat a csoporton belül, felelősséget éreznek a feladat elvégzésében, s ösztönzőleg hatnak egymásra.

Nehézségek:

  • A tanulók részére nincsen könyv, s így rengeteg időt vesz el a feladatok fénymásolása.
  • Az adott osztályban a tanulói létszám igen magas, (28 fő) s ez nehezíti a csoportmunkát, a tanterem átrendezését egy adott órán.
  • Az órai alapzaj gyakran nagy.
  • Rendkívül sok időt igényel egy ilyen órára a felkészülés a tanár részéről.

Összességében elmondhatom, hogy a tanulók kezdenek megbarátkozni az új módszerek alkalmazásával, érdekesebbnek, izgalmasabbnak, játékosabbnak találják az órákat.

Matematikai-logikai kompetenciaterület: Mócza Gabriella

Egy 30 fős kilencedikes és egy 17 fős tizenegyedikes osztályban próbáltam ki az A típusú programcsomagot. A tanítási órákon a lehetőségekhez képest igyekeztem kooperatív technikát alkalmazni. Azt tapasztaltam, hogy a 30 fős osztályokban ez a technika lassította a munkatempót, a csoportok munkáját nehéz volt nyomon követni, segíteni. Ez a munkaforma kicsit zajosabb is volt a megszokottnál.

A kisebb létszámú osztályokban (16-17 fő) viszont jól működött. A kooperatív tanulás négy alapelvének betartásával - építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, egyidejű (párhuzamos) interakciók - pozitív közösségtudatot, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthattam ki az osztály egészében.

A páros munka is jól használható a (pillanatnyilag) hasonló szinten lévő gyermekek feladatmegoldásánál, ahol az egymás segítése dominál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jobb szinten van, akkor a tanulmányi kapcsolat a segítés céljával jön létre. Tapasztalatom az volt, hogy a csoportban mindig a legjobb képességű tanuló dominált, és így a csoport többi tagja részt sem vett a munkában.

Mivel matematikából fontos a feladat megoldásához szükséges önálló gondolat, ötlet, ezért a diákok a feladatlapokat többnyire egyénileg ill. kétfős csoportokban oldották meg.

A többi technikát eddig nem volt alkalmam kipróbálni. Véleményem szerint az SDT-n tárolt matematika tananyagok nem eléggé szemléltetnek - eltekintve néhány animációtól, bár azok is elég egyszerűek. Főleg inkább általános iskolában használható anyagok állnak rendelkezésre.

Összességében azt tapasztaltam, hogy a kooperatív technikát a matematikaoktatásban csak időnként érdemes alkalmazni, mivel lassabban lehet haladni az anyaggal, ráadásul a gyengébb képességű tanulók még passzívabbak az órán. A programcsomagban lévő tananyagot az adott idő alatt csak nagyon jó képességű tanulók esetében lehet megtanítani. Kevés időt ad a gyakorlásra.

Szociális-életviteli és környezeti kompetencia terület: Huszka Klára

A "Polgár a demokráciában" (civil szerepek) programcsomag célja, hogy az ember és társadalom műveltségi terület keretében elsajátított ismereteket (történelem, filozófia, etika) bővítse, úgy hogy a tanulók felkészülhessenek a felnőtt kor egyik lényeges szerepére: demokratikus polgárokká váljanak. A programcsomag bemutatja a demokratikus polgár értékrendjét, a demokratikus gondolkodás sajátosságait, a morális felelősségvállalás mibenlétét, jelentőségét, cselekvési mintákat, modelleket kínál.

11. évfolyamon ÉLETMÓD tantárgy keretében dolgoztuk fel a család témaköreit. A tanórákon az önálló tananyag-feldolgozás megtapasztalása az elsődleges cél. Kooperatív technika alkalmazásával a tanulók általában szívesen tevékenykednek kiscsoportban. Tapasztalatom szerint nagyon fontos a tanári útmutatás a tananyag feldolgozása közben is, hiszen a tanulóinknak is meg kell tanulnia az önálló munkavégzés technikáját.

Szakképző évfolyamon az SDT Egészségnevelés – pszichológia témaköreiben alkalmaztam az önálló tananyag-elsajátítás technikáját. Az első órán kicsit lassabban, de a további órákon gördülékenyen ment az internet segítségével az új ismeretek feldolgozása. Az SDT-n található ellenőrző feladatok nagyon tetszenek a tanulóknak, hiszen válaszaikat azonnal értékeli a program.

IKT-kompetenciaterület B-modul: Gulyásné Tornyai Szilvia, Osza Gyöngyi

2007. január elején az IKT (infokommunikációs technológia) B moduljait vezettük be a 9-12. évfolyam biológia, kémia és földrajz óráin. Ezeken a tanórákon a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tananyagait, animációkat, a tanárok által önállóan készített tananyagokat, prezentációkat, illetve más forrásból származó digitális segédanyagokat felhasználva folyik a tanulás; frontális osztálymunkával, valamint egyéni, páros és csoportos munkaformában.

Tanulói vélemények:

  • A színes, változatos ábrák segítik a könnyebb megértést.
  • Jobban lekötik a figyelmünket az ilyen animációkkal, filmekkel tarkított órák.
  • Ha azonban túl gyors a vetítés, akkor előfordul, hogy a magyarázat helyett a jegyzetelésre koncentrálunk.
  • Az SDT használata a tanítási órákon felhívja a figyelmünket arra is, hogy az órákon megnézett, megbeszélt képeket, feladatokat otthon is tanulmányozzuk (akiknek otthon van internet-hozzáférési lehetőségük). Így jobban emlékszünk a tanultakra.
  • Néha egy kis zenei aláfestés is segítené a figyelmünk fenntartását (amit jó lenne közösen kiválasztani).
  • Az egyik legjobb óra az volt, amikor csoportokban dolgoztuk fel például a táplálkozással kapcsolatos témakört, még süteményt is ehettünk ezen az órán!

A projekt közben készült képekből válogatás: